Tél alá vetés

A magvak indításának ideje mindig év elején aktuális, amikor még úgy tűnik, hogy a tél sose akar véget érni. A magvetés azonban olyan rítus, amely jelzi, hogy közelít a tavasz. Egyes növények magvai már ősszel, télen szabadföldbe vethetők, hogy aztán kora tavasszal, amikor még csupasz a kert előbújjanak a palánták, és végre a kiskertész is nekiláthat kedvelt kerti tevékenységeinek.

Csírázás előtti nyugalmi periódus

A magvas növények egyedfejlődése a petesejt megtermékenyítésével kezdődik. Az új növényegyed kialakulásának első lépése a zigótából fejlődő embrió, amely a védelmi és táplálási funkciót betöltő magban növekszik tovább. Ha a magban kifejlődött az embrió, az érett mag nyugalmi állapotba kerül. Az anyatermészet jól gondoskodik az utódokról. Mivel az a célja, hogy a magvakból kikelt növények megérjék a felnőttkort, először nyugalmi állapotot biztosít számukra. A nyugalmi állapot kialakulásában több tényező is szerepet játszik. A külső feltételek (hőmérséklet, fényviszonyok, pára, víz) mellet az utóérés, a maghéjvastagság stb. Ha a magvak nem várnának a csírázással, akkor kikelnének késő ősszel is, egy-két meleg nap után vagy a termésben. Ez pedig halálukat jelentené.

A magvak elszórásával szaporodó növények, és mindazok, amelyeket ősszel magunk vetünk el, automatikusan megkapják a csírázást megelőző hideghatást. Ha azonban tavasszal akarunk vetni, magról szaporítani, a vetés, csíráztatás előtt a hűtőszekrényt kell segítségül hívnunk, illetve egy kis tél utánzásra van szükség.

A vetőmag árusító cégek feltüntetik a zacskón a vetés időpontját. Ha az őszt jelölik meg, akkor minden bizonnyal a magvaknak szükségük van a csírázás előtti hideg periódusra. Amennyiben a kertből vagy barátainktól gyűjtünk be magvakat, némi kutatómunkát kell végeznünk.

Mesterségesen keltetett magvaink a természetes környezet utánzásával, nagy valószínűséggel kicsíráznak. A hideghatás sok esetben a csírázás alapfeltétele. A szüksége hideg mértéke és időtartama növényenként változik. Maga a csírázási folyamat is csak az adott fajra jellemző hőmérsékleten indul meg.

Őszi-téli vetés edénybe

Általában elmondhatjuk, hogy ha palántát akarunk nevelni belőlük, vessük őket edénybe október és február között.

Használhatunk megmaradt csomagolóanyagot, pl. fedéllel is rendelkező műanyagdobozokat. Többségüknek az alján eleve lyuk is (Pl. nagyáruházban vásárolt zöldségeket, gyümölcsöket tárolnak így.). Az edényeket sterilizáljuk 1 rész mosogatószer-10 rész víz oldatával alaposan mosogassuk el, öblítsük ki, majd szárítsuk meg. Ha szükséges alul lyukasszuk ki pl. árral, akár több helyen is alul és levegőzés céljából a fedőt is. Az edény aljára fektessünk kávészűrőt vagy újságpapírt. Cikk ajánlat: Csíráztató edények

A magvakat komposztba vessük, majd takarjuk őket vékony komposztréteggel. Óvatosan öntözzük be. Használjunk permetezőedényt, ha fennáll a veszélye, hogy a magvakat a víz elúsztathatja. Fedjük le, és tegyük az edényt, konténert északi fal árnyékába, félárnyékba vagy hidegágyba. A komposztot tartsuk kissé nedvesen, a fölös csapadéktól azonban védjük meg. Tavasszal vigyük melegházba vagy a szobába, tegyük világos ablakba. A csírázás megindulása után a palántákat ültessük külön. Cikk ajánlat: 14 tipp palántaneveléshez; Hidegágyak

Néhány példa: Az inkaliliom (Alstroemeria), például tavasszal tőosztással, ősszelt magvetéssel szaporítható. A hunyor (Helleborus) augusztusban tőosztással, ősszel magvetéssel szaporítható. ; Tél végétől kora tavaszig vethetjük az árnyékliliom (Hosta) magját, kora tavasszal tőosztással szaporíthatjuk. A nőszirom (Iris) magját ősztől tél végéig vethetjük, természetesen nem fagyott földbe. Tőosztására virágzás után  július és augusztus között kerülhet sor .

Tél alá vetés

Hát az micsoda? Kinek van kedve fél méteres hótorlaszok között bukdácsolva nekilátni a magvetésnek? Nem erről van szó! A tél alá vetés elnevezés a vetés elvégzésének időpontjából származik, ugyanis az ősz utolsó szakaszában történik e folyamat, november vége és december eleje között.

Bizonyos magvakat már ilyenkor szabadföldbe vethetünk. Ezt hívják tél alá vetésnek vagy hó alá vetésnek. A magvakat nem a hóba kell elvetni, hanem ősszel vagy tél végén olyan helyre, ahol éppen nem fedi a talajt hó (és nem fagyott a talaj!), amikor a hőmérséklet 2-3 fok körülire hűl, mert a magok ezen a hőmérsékleten már nem indulnak csírázásnak.

Az eredmény nem marad el. a növények a hűvös kora tavaszi napokon már fejlődésnek indulnak. A természetes hideghatás segít a korai csírázásban, és a magvakból erőteljes, egészséges növények fejlődnek. A tavaszi, hűvös időjárást a stramm növények sikerrel átvészelik. Az áttelelő, illetve a tél alá vetett növény 2-3 héttel hamarabb megindul, tavaszi vetésű társainál.

Azt azonban tudni kell, hogy ilyenkor a magvak ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Ha különösen sok hó esik a vetést követően előfordulhat, hogy a magvak az olvadáskor kimosódnak. Ha ősszel vetünk az enyhe időjárást követő kemény, hó nélküli fagyok kárt tehetnek a kikelőben lévő növényállományban. Ezért úgy vessük a növényt, hogy az a tél beálltáig megerősödhessen, vagy úgy, hogy ne tudjon megindulni a csírázás a tél beállta előtt!

Késő őszi vetés a hidegtűrő zöldségfajok esetében alkalmazható. Tél alá vetésre leginkább alkalmasak a rövid tenyészidejű, korai zöldség fajok/fajták: sárgarépa (Napoli, Karotela, Rondo), petrezselyem (Korai cukor), borsó (Debreceni és Újmajori korai, Rajnai törpe), spenót (Matador, Vital, Atlanta), sóska (Pallagi nagylevelű), mák, metélőhagyma, fokhagyma,. A dísznövények közül a ligetszépe (Oenothera biennis), csillagfürt (Lupinus ’Russell’ hibridek), körömvirág (Calendula sp.), levendula (Lavandula sp.), hogy csak néhányat említsünk.

A dísznövények közül pl. a körömvirág, a levendula szabadföldbe vetésére február végén, március elején szokott sor kerülni.

Jutka mama tanácsai. Ha csatlakoznál hozzánk kattints ide: Biokertész tanfolyam